Szex és nyugdíj 2. - Egy hatvanhat éves nő memoárja

"Mielőtt hatvanhét éves leszek, szeretnék sokat szexelni" - írta társkereső hirdetésében Jane Juska, és a legkülönfélébb ajánlatokat kapta. Humoros és egyben torokszorító tapasztalatait az elveszettnek hitt és megtalált testi szerelemről Szex és nyugdíj című bestsellerében írta meg, amely a nyár könyvszenzációja volt.



Öt év telt el a sorsdöntő hirdetés óta, és Juska azon kapta magát, hogy a legkülönbözőbb életkorú nők gyóntatója, bizalmasa, sőt barátja lett. Végighallgatta hol boldog, hol fájdalmas történeteiket a párkeresésről, amelyekben volt valami közös - társtalan asszonyokról szóltak, akik kétségbeesetten vágytak az érintésre. Juska kénytelen volt belátni, hogy látványos sikerei ellenére a „társtalanság” ugyanúgy vonatkozik rá is, mint új ismerőseire. Mert hiába kereste, egyelőre ő sem találta meg azt a férfit, aki nemcsak az ágyát, de az életét is megosztaná vele. Félreértés ne essék, nem csapott fel férjvadásznak, de tovább keresi a tökéletes szeretőt...

Bölcsességgel és szeretettel átitatott könyve ékes bizonyíték arra, hogy nemcsak a fiataloknak fontos a testi gyönyör és a tartós kapcsolat, hanem azoknak is, akik legalább lélekben megőrizték fiatalságukat.